Kicsit meg vagyok késve Anna Gavalda olvasásával, ez az első találkozásom vele. Van egy stílusa, az szent. :) Csupa párbeszéd, sőt, monológ, meg kell szokni, hogy ilyen. Mégis érdekes, hogy a párbeszédek közé úgy helyezi el a vidéki nyaraló leírását és a körülményeket, ahogyan eltöltik ott ezt a pár napot, hogy teljesen velük tudtam lenni, pedig ezekre alig tér ki, csupán beszúrva ide-oda egy két sort. Szerintem ezt nagyon jól csinálja.
Elképzeltem, ahogyan a hasonló korú apósommal beszélgetünk erről a témáról. Ha így nézem, ez a beszélgetés teljesen életszerűtlen, pedig én az apósommal nem magázódó viszonyban vagyok és ő nem zárkózott, mogorva öregúr. Ezért kicsit idegen is volt nekem ez a regény, persze miért is kellene egy regénynek életszerűnek lenni? (Talán mert én szeretem az igaznak tűnő életmeséket. :) )
A mondanivaló pedig kétesélyes. Lehet igaza annak is, aki azt mondja, hogy inkább válasszuk a boldogságot, törjük meg a friss baguette ropogós végét, ne várjunk vele. De amellett is lehetnének érvek, hogy maradjanak-e a házastársak egymás oldalán ilyen helyzetben, ne dobjanak el mindent, amit addig elértek együtt, majd csak kialszik a láng. Én azt mondom, hogy ami eltörött, az már mindig csorba lesz, ahogyan ez egyébként a regényben is átjön, de azt nem gondolom, hogy a férfiak nők az első fellángolásra hagyjanak ott csapot-papot és rohanjanak egy másik nő férfi karjaiba. Persze gyakori magatartás és sajnos az is, hogy gyávák dönteni, inkább tartanak két vasat a tűzben egyszerre, de nem vállalják fel a kényelmetlenséget, ami mindezzel jár. Pierre igazán tipikus esete ennek, nagy szerelem ide vagy oda, gyáva egy alak. S talán szerethetőnek van megírva, valahogy ettől mégis kicsit negatív szereplővé válik, ami egyébként nem zavart, még ezzel együtt is jó volt olvasni ezt a könyvet. Vártam ugyan a végére valami csavart a történetbe, de nincs itt semmi csavar, ez csak egy átlagos eset, amin mégis lehet egy kicsit gondolkodni. Ki melyik utat választaná? Menni vagy maradni? Kinek mi mit ér meg? Talán nem is árt - a regény hozadékaként - letisztult gondolatot formálni erről.
Olvastam itt-ott, hogy Gavalda sokak szerint legjobb regénye az Együtt lehetnénk és micsoda szerencse, hogy az egyetlen regénye, ami megvan nekem, úgyhogy a kapcsolatunk itt most nem ér véget, érdekel minden más írása is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése